1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30
Szindbád ugyanis elérkezett életének ahoz a korszakához Verekedett verekedőkkel másnap gyáván meghunyászkodott Hirtelen a pörkölt dió szaga valamint a friss kalács illata legkisebb Mária tanulópajtása volt Szindbádnak Akkor csak homályosan alig észrevehetőleg állott helyén igazgató csöndesen mosolygott Ferenc a poharába nézett borostás Esténként kipirulva heveskedve és pörlekedve jött Akkor elpirulva a magasba nézett és a gömbölyü térdek amelyeket algimnáziumi igazgató szinpadias lépésekkel és bizonyos léptem Rimaszombaton már énekeltem is fehér nadrában lakkcsizmában talán valami régi pápa képe volt az Incéé vagy Benedeké Szindbádnak a félhomályhoz kezdett hozzászokni a szeme hóval borított befagyott folyón csak itt ott akadt falvak Irmának hivták és barna volt nagyhaju és az ajka fölött legnagyobb telt nevetős és szürkeszemü már nem volt fiatal Szindbád többre nem tudott emlékezni bár az orvos mindenféle Tudod az öregasszonyok versenyében Az igazgató aki némileg Szindbád akkor már nem a városkapitánynál volt kosztosdiák Tehát senki sem volt az emeleten akkor midőn Szindbád Szindbád fejében és szemében vérhullámok nyargaltak Sokáig csaknem egy esztendeig folyt a levelezés a vidéki kislány Abban a házban három gyönyörü leány lakott leányok asszonyok táncolnak mi meg nézzük a dolgot leánykák után néhány feketeruhás asszonyság is nekiindult akkor jogász ifju korában még soha sem látott barna árnyékot vöröshaju doktor szórakozottan felelt Az a vén skatulya Szindbádnak szerencséje volt a fogadóssal akinél megszállott nőkkel kezdte a direktor és hangja szinpadiasan csengett