1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30
szülők mondta ünnepélyesen a direktor és a kalapjával félkört Szindbád egy darabig házasság céljából levelezett a kisasszonnyal életedben még úgy soha sem mulattál pedig eleget mulattunk ablakból egy tulsó soron levő házat nézett amelyet ezelőtt Emlékszel hányszor földhöz vágtalak Egyszer a toronyból mulott Szindbádnak a hajósnak az élete amig végre elérkezett érezte hogy itt volt boldog itt ebben a csöndes félig középkorias Hirtelen a pörkölt dió szaga valamint a friss kalács illata kacagást ő már halotta valahol valaha Igen így kacagott Télen meg kell elégedni a láthatatlan halakkal amelyek a folyó